A szünet jön, a gyerek megy | Nyári gyerektábor 2025
Közeledik a szünidő. Bár a minap még havazott a hegyekben, nincs messze a nyár. Hamarosan sok szülőnek (ahogy nekem is!) komoly fejtörést okoz majd, hogy mihez kezdjen a gyermekével, mit találjon ki neki, hogy (1) az jól erezze magát; (2) megfelelő helyen legyen, és ne kelljen óránként hívogatni, hogy „ugye, nem történt bajod”, nem rázta-e meg az áram, nem csúszott-e el a konyhakövön, és egyáltalán; hogy ugye semmi hülyeséget nem csinál, amíg egyedül van vagy a haverokkal lóg; (3) élményeket szerezzen, de azért az sem árt, ha okosodik, és nem sötétebben indul majd szeptemberben iskolába, mint ahogy júniusban kijött onnan, s hogy (4) végül pedig ne legyen a szülőnek lelkiismeret-furdalása, hogy bár nyár van és lazaság és buli, bizony az én egyetlen kincsem otthon fetreng, chipset eszik, és a világon semmi ötlete nincs, mihez is kezdjen magával.
Közeledik a nyári szünidő. Bár a minap még havazott a hegyekben, nincs messze a nyár. Hamarosan sok szülőnek (ahogy nekem is!) komoly fejtörést okoz majd, hogy mihez kezdjen a gyermekével, mit találjon ki neki, hogy
(1) az jól erezze magát;
(2) megfelelő helyen legyen, és ne kelljen óránként hívogatni, hogy „ugye, nem történt bajod”, nem rázta-e meg az áram, nem csúszott-e el a konyhakövön, és egyáltalán; hogy ugye semmi hülyeséget nem csinál, amíg egyedül van vagy a haverokkal lóg;
(3) élményeket szerezzen, de azért az sem árt, ha okosodik, és nem sötétebben indul majd szeptemberben iskolába, mint ahogy júniusban kijött onnan, s hogy…
(4) végül ne legyen a szülőnek lelkiismeret-furdalása, hogy bár nyár van és lazaság és buli, bizony az én egyetlen kincsem otthon fetreng, chipset eszik, és a világon semmi ötlete nincs, mihez is kezdjen magával.
Nyári tábor. A világ legjobb dolga, feltéve, ha úgy igaziból, szívvel-lélekkel van összerakva. Kulcsfontosságú, hogy a gyerekek igényeit, a gyerekek világát helyezze a középpontba. Az én szemem fénye, Ábel tavaly, tízévesen volt először a PEOPLE TEAM táborában, és megmondom őszintén, aggódva engedtem el.
Százszor átgondoltam, jó helyen lesz-e, elég nagy-e már egy ottalvós táborhoz, nem lesz-e konfliktusa a nagyobbakkal, vajon a tábor szervezői eléggé odafigyelnek-e rá. Egy barátját is bevontuk a tutiba, így ketten indultak neki életük első táborozásának. Amikor odaértünk, és besétáltunk a PT kapuján, már tudtam, hogy ez a tábor AZ A TÁBOR. Telitalálat!
Igényes, gyönyörű környezet, rengeteg segítő fogadott bennünket, akik türelmesen megválaszolták a hatszázhuszonhatodik kérdésemet is. Ábelt ettől kezdve alig lehetett telefonon elérni, mindig volt dolga, állandóan az új haverok vették körül, szüntelenül fel volt dobva. A tábor hét napja alatt egy percet sem aggódtam, és igen, összejött, amit szerettem volna: kivirulva, élményekkel telve érkezett haza (s bár oké, nem fogyott egy grammot sem), és csak mesélt és mesélt… Aztán a laptophoz telepedett, és elkezdte átnézni, hogy a következő nyáron melyik szekciókra jelentkezzen. „Mert egynél nem állok meg, anya. Legszívesebben mindet kipróbálnám.”
Most ott tartunk, hogy angoltábor, médiatábor, gamertábor, youtuber- és legótábor. Még finomítani kell a nyári terven, hisz minden nem fér bele a három turnusba. De elengedem. Örömmel, nyugodt szívvel. Mert tudom, hogy megint ez lesz élete egyik legremekebb nyara.
Kassai Judit
